A keresztre Hiszekegy, majd 1 Miatyánk, 3 Üdvözlégy, + Dicsőség...
- és kezdődnek a tizedek: 1 Miatyánk és tíz Üdvözlégy.
Minden tizednek van egy "titka" (pl. Akit te szent szűz a Szentlélektől fogantál).
Ezt minden üdvözlégy közben bemondjuk!
- és kezdődnek a tizedek: 1 Miatyánk és tíz Üdvözlégy.
Minden tizednek van egy "titka" (pl. Akit te szent szűz a Szentlélektől fogantál).
Ezt minden üdvözlégy közben bemondjuk!
II. János Pál pápa javaslatai
- Rosarium Virginis Mariae c. apostoli levele - szerint
A) A Miatyánk elkezdése előtt mondjuk be a titkot! Pl. akit Te szent Szűz a Szentlélektől fogantál. Ha lehet, hogy olvassuk el a titoknak megfelelő szentírási részt (30.p). Vagy (és) fogalmazzunk meg néhány gondolatot a titokkal kapcsolatban, s arról, hogy hogyan indul ki ez a titok az örök Atyától.
Amire különösen hív a pápa, hogy szemléljük lelkünkben az eseményt (2, 5, 9-13, 25, 28-29, 32.p); - azaz: képzeljük el azt, ami a titokban történik! - Pl. lássuk Máriát, amint Igent mond Isten meghívására. S a Lélek eltölti őt. És lélekben boruljak le a titok előtt: A Végtelen Ige, Isten testet ölt egy emberben. S közben fölmerül bennem a kérdés: mit mond ez számomra?B) E kis elmélkedés után: a MIATYÁNK titkával (ne csak szövegével) kezdjük a tizedeket: Imánk, szemlélődésünk a Teremtő Atyától induljon: akitől a Fiú (és a Fiúnak minden titka) is származik (vö. Ef 1,3-10; Kol 1,15-17). Ő teremtette Szűz Máriát is, hogy befogadhassa az Igét, s az Egyház példája legyen abban, ahogyan befogadta és követte Jézust. (32.p)
S a DICSŐSÉG titkával (és ne csak egy kis odaillesztett imádsággal) fejezzük be a tizedet: Jézus egész élete, minden "titok" a Szentháromság dicsőítésére vezet minket. Életünk célja, hogy eljussunk (Jézus útján, Máriával együtt) a Szentháromság dicsőségébe. – A MIATYÁNK és a DICSŐSÉG így egy fenséges keretet ad a tizednek: amelyben Máriával az Ige titkáról elmélkedünk. "S így a DICSŐSÉG nem rövid záradék, hanem megkapja a maga méltó szemlélődő jellegét, ... s megízlelteti a Táborhegy élményét" (34.p): megérkezünk általa a Szentháromság "közösségének" titkába – a mennybe.
C) A tizedek imádkozásakor:
Amint már VI. Pál biztatott, II. János-Pál is javasolja, hogy a Jézus neve után minden Üdvözlégyben mondjuk ki a titkot is. Ez jobban "kifejezi a Krisztusba vetett hitet", a Jézus-központúságot (33.p.).
A titkot szemlélve feltesszük a kérdést: mit jelent ez nekem? (25, 26, 28.p.) Szűz Mária útja, az Egyház útja, a mi utunk! Én is Mária útját járhatom. – A jelen titok esetében pl. ez azt jelenti: hogy Isten bennem is testet akar ölteni - ha IGEN-t mondok hívására! Szeretnék most rögtön IGEN lenni Isten számára...
D) A DICSŐSÉG után nem szükséges elmondanunk mindig ugyanazt az imácskát,(pl. hogy Ó Jézusom...) – mondja a Szentatya. "Gyümölcsözőbb, ha minden tizedet olyan imádsággal zárnának, amely az adott titok fölötti elmélkedés sajátos gyümölcseit kéri" (35.p.).
Lehetséges, hogy (amint a tized elején valaki felidézheti a titok mondanivalóját, és azt, hogy mit mond az számunkra), a tized végén egy valaki rövid imában hálát ad a titok mondanivalójáért, pl. hogy mit mondott az neki. Családokban vagy kisebb csoportokban meg lehet beszélni, mit jelent számunkra ez a titok.